Nyulak szigete
Régi, szinte bakancslistás tervem volt a Nyulak szigete felkeresése. Mai ismert nevén Margit-sziget, amely 2013 júliusától a főváros egyik városrésze Margitsziget néven.
A sziget 2,5 km hosszú, a teljes területe egy szabadidő park. Így ha úgy határozol hogy felkeresed bizony érdemes egy egész napot rászánnod. A sziget a két vége felől közelíthető meg, mi a Margit hídon keresztül érkeztünk. Figyelembe véve a sziget hosszát és a nyári meleget úgy döntöttünk a 26-s busszal elmegyünk a sziget másik végébe. Nyár lévén elég zsúfolt volt a busz, erre mindenképpen számítani kell.
Sétánkat a Zenélő kútnál kezdtük. A Margit-szigeti Bodor kút 1936-ban készült el, pontos másolata az eredeti Marosvásárhelyi kútnak. Bodor Péter a kút eredeti verzióját 1820-22 között alkotta, ami akkor Marosvásárhely főterére került. A kutat egy 1836-os vihar megrongálta, a kupolában lévő zenegép tönkrement, 1911-ben lebontották.
A kút szomszédságában lévő japán kertben folytattuk sétánkat. „A margitszigeti japánkert létrehozása Magyar György nevéhez fűződik, aki 1882-től volt a Margitsziget főkertésze. Az akkoriban kuriózumnak számító autentikus japánkertekre jellemző növényekkel, kőlámpásokkal igazi ázsiai hangulatot varázsolt a Margitszigetre.”
„A kertben színes növények szegélyezte kanyargós sétautak vezetnek, többszáz éves fákkal és örökzöldekkel övezve. Kis fahíd vezet be a kert mélyére, ahol a vízesést is találjuk. A csatornákkal összekötött tavakban gyönyörű tavirózsák, aranyhalak, teknősbékák és vadkacsák találtak otthonra. A halastó közepén egy kis szobor található, amelyet Budapest kis sellőjének hívnak.”
A Nagy rét érintésével jutottunk el a Szent Mihály kápolnához.
„A premontreiek még a rendalapító, Szent Norbert életében letelepednek hazánkban. A szigeti, Szent Mihály főangyal prépostsági egyházat egy 1234 körüli hivatalos premontrei kolostorjegyzék említi. A török időkben elpusztult prépostsági templomnak délkeleti falrésze megmaradt. Az e körül 1923-ban végzett ásatások során feltárt alapokra építették 1932-ben, Lux Kálmán gondos restaurációs terve alapján, a mai kápolnát (145 m2), amelyet Serédi Jusztinián bíboros áldott meg ugyanezen év szeptember 29-én. A feltáráskor kiderült, hogy az alapfalak alatt egy még régebbi kápolna alapjai húzódnak meg.”
Ha a Margit-szigetre látogatsz mindenképpen keresd fel a Víztornyot.
A torony Ray Rezső Vilmos építész tervei alapján 1911-ben készült el. Az épület a víztorony funkció mellett kilátóként is üzemelt.
„A torony méretei: víztorony magassága 57 m, a vízmedence átmérője: 13 m, tartalma: 600 m3, a főoszlopok szabad magassága: 13,2 méter, terhelése egyenként 220 tonna, a belső betonlépcső magassága: 24 méter, a vaslépcső magassága: 20 méter. lépcsők száma: 153 „
A felnőtt belépő 500 Ft, kedvezményes 300 Ft. Egy csigalépcsőn jutunk fel a kilátótérbe ahonnan igen szép a kilátás.
Sétánkat folytatva gyönyörködtünk rózsakert virágaiban, majd a mini vadaspark lakóit néztük meg.
Kicsit üldögéltünk sétálgattunk a Ferences kolostor romjainak falai között. A kolostort IV Béla alapította 1270 körül. Az épületet a XIV. században átépítették, ekkor épült hozzá a torony is. A kolostor Buda török kézre kerüléséig működött, a törökök elpusztították.
Sétánk a zenélő szökőkútnál ért véget.
