Tapsitrapp

Szeged

Elérkezett ismét a nap, elkezdődött a nyári vakáció és az indulás napja. Hosszas készülődés után útnak indultunk, az úti cél a napfény városa Szeged. Az autó pályán gyorsan odaértünk. Először a szállodához mentünk, de mivel korán érkeztünk nem tudtuk még elfoglalni a szobákat így továbbindultunk a füvészkerthez.

Első nap: Füvészkert

A kert most is gyönyörű szép. Először a trópusi lepkekertet és orchidea házat néztük meg. Továbbsétálva hosszasan elidőztünk a rózsakertnél. Leírhatatlanul szép a sok pompázatos virág. Rengeteg rovar és lepke lakmározott rajtuk. Ha nyár elején jársz errefelé ne hagyd ki a füvészkertet, csak nézd meg a képeket, élőben ettől sokkal szebb.

 

Séta után visszamentünk a szállodához a Novotel Szeged hotelhez. Itt kellemes csalódás ért, a szobák felújításon estek át. Az itt töltött néhány nap alapján bátran ajánlom minden vándornyúlnak. Vacsorázni a Szeged Étterembe tértünk. Igen rossz választásnak bizonyult. Igaz csak három asztalnál ültünk, mégis több mint egy órát kellett várnunk a főétel érkezéséig. Gyümölcsleves gyümölcs nélkül, fácánleves helyett valami ételízesítős húsleves, pörkölt helyett nem is tudom mit. Sima sült burgonyát nem tudtak gyereknek hozni, a helyette választott spagettin alig volt egy kanálnyi savanykás paradicsom öntet. Most azt írnám ha éhes vándor vagy messze kerüld el, de időközben végleg bezárt. Biztos vagyok benne hogy ez Szeged vendéglátásának előnyére válik. Vacsora után rövid sétát tettünk még a városban.

Másnap a Szegedi Vadasparkot látogattuk meg.

Sokszor jártunk már itt, de mindig látunk valami új érdekeset. És fényképezési szempontból is kiváló hely. Az 1989-ben önálló intézménnyé váló park jelentős változásokon ment át az idők folyamán. Néhány érdekesség a parkról. A hazai állatkertek közül a legnagyobb területen a Szegedi Vadaspark fekszik, közel 45 hektáron. Kezdetektől fogva elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatok tartását tűzte ki célul. Hazánk állatkertjei közül Szegeden a legnagyobb azon fajok aránya, amelyeket nemzetközi fajmegmentési program keretében tartanak.

 

„A Szegedi Vadasparkra jellemző, hogy az állatfajok a földrajzi elterjedésük szerint csoportosulnak, különösen a dél-amerikai, afrikai és európai területeink jelentősek. Az állatok korszerű, természetes és tágas kifutóban élnek, többségük a téli hidegben is látható, amikor házaikban maradnak. A Szeged Vadasparkban körülbelül 200 faj egyedével találkozhatnak a látogatók. Köztük olyan ritkaságokkal is, amelyek európai viszonylatban is kuriózumoknak számítanak, mint például a Darwin-nandu, a füles keselyű, az Alaotra-tavi bambuszmaki, a csupaszpofájú tamarin, az aranyarcú gibbon, a sörényes hangyász, a sörényes farkas, a ködfoltos párduc, a rozsomák, a fossza és az alföldi anoa. Természetesen nem maradhatnak el az olyan megszokott állatkerti kedvencek sem, mint a pápaszemes pingvin, a borjúfóka, a fehér oroszlán, a zsiráf és a szurikáta. 2018. májusától, az állatkert addigi történetének legnagyobb mértékű fejlesztésének eredményeként, ázsiai elefántot is láthatnak a látogatók közel egy hektáros területen, amely egyben a legnagyobb elefánt bemutató Magyarországon.”

Mostani látogatásunk csúcspontja a fürdőző elefántok pancsolása volt. Egész napos látogatásunk fárasztó volt, de feledhetetlen élményt nyújtott.

Este vacsorázni indultunk. Előre kinéztük a Pizza E Pasta éttermet, mivel az étlapon kiváló olaszos tészták és pizzák voltak. Mikor odaértünk éppen nem volt szabad asztal így sétálgattunk a Klauzál téren. Nemsokára ürült egy asztal, és hogy ne foglalja el más, meg fáradtak voltunk, leültünk. Balszerencsénkre, mert néhány tányér még volt az asztalon, a fiatalka pincér hölgy kioktatott hogy megvárhattuk volna amíg leszedi az asztalt. Azzal a lendülettel felálltunk és távoztunk, a közben ajtóba érkező vezető pincér kicsit értetlenül nézett.

Ez a közjáték után a Trója Ételbár teraszán vacsoráztunk meg. Egyszerű de kiváló hely, hagyományos közel-keleti ételek mellett ehetünk különféle húsokat is. A csípős lencse leves eszméletlen finom. A vacsora utáni sétát a közelgő vihar miatt rövidre kellett fognunk.

Harmadik nap nap városi csavargásra indultunk.

Először egy olyan helyre indultunk ami mindig kimaradt szegedi látogatásaink alkalmával. A Szent István téri Víztoronyt látogattuk meg. Illetve csak látogattuk volna, mert ha hiszitek ha nem csak minden hónap első szombatján 10:00 és 16:00 óra között van nyitva. Egy potenciális turista látványosság egy esztendőben 12 napon látogatható! Azt hinnénk ez vicc, de nem ez a valóság. Azért a téren körbesétálva megcsodáltuk az épületet, ami egy ipartörténeti különlegesség, az ország első vasbetonból készült víztornya.

 

„Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas tornyot Zielinski Szilárd tervezte, 1904-ben épület fel és mindmáig eredeti funkcióját szolgálja. Teljes egészében vasbetonból építették meg, nem kivétel a bejárati ajtó és az 54,9 magasra törő zászlótartó rúd sem. A 2006-ban felújított torony belsejében Foucault-inga függ, amellyel bizonyítható, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. Színes szódavizes üvegek, fizikatörténeti kiállítás és a víztorony tetejéről kitáruló pompás panoráma fogadják a lépcsőmászást felvállaló turistákat. A torony körül hét neves építészmérnök mellszobra látható, akik jelentős hatással voltak Szeged városképének alakulására.

A víztornyot eredetileg is kilátószinttel építették meg, felújítása óta a nyári időszakban és esetenként nyílt napok keretében látogatható. A toronyban két állandó kiállítás van: a földszintjén szikvízgyártó gyűjtemény, a VII. szinten fizikatörténeti kiállítás kapott helyet. A II. szinten a torony eredeti és a felújítás tervei, valamint fotók tekinthetők meg a felújított víztoronyról.”

Városi sétánkon útba ejtettük a város nevezetességeit, Sóhajok Hídja, Várkert, Széchenyi tér, Dóm tér, Tisza part.

Délután hajóra szálltunk ami elvitt egészen a Maros torkolatig. Azért a hajó korszerűsítésére picit lehetne költeni. Ülőhelyek a hetvenes évekből megmaradt műanyag menzai székek voltak. A hangszórók nem üzemeltek, pedig nem lett volna rossz tájékoztatás merre járunk, mit láthatunk. A hajó oldalán kisebb cserjék nőttek ki, a büfé persze nem üzemelt. Azért élveztük az egész utat.

A vacsora helyszíne a Régi Híd Vendéglő volt. Szegedi tartózkodásunk méltó befejezése volt. Ha Szegeden finomat szeretnél enni itt a helyed!

A felejthetetlen élmények ellenére Szeged most nem tudott ötös pontszámot elérni. A Tourinform irodában, ahová Kajla pecsétért tértünk be, a rendkívül kedves alkalmazottak kérésére kitöltöttünk egy kérdőívet. Ebben megjelöltük többek között mi nem tetszett, például gyerekeknek itt nem ingyenes a közlekedés. Általánosan szemetes a város. Sok vendéglátóhelyen flegmán, lekezelően viselkednek a vendégekkel, érdemes lenne jobban megválogatni az alkalmazottakat.

Hazafelé még megálltunk egy rövid időre a Kecskeméti Vadaskertben.