Harkány 2019

Régóta tervezgettem már egy Harkány környéki kirándulást, már kicsi koromban is sokat hallottam róla.

Öreg nyúlként úgy gondoltam nem halogatom tovább, így július elején útra keltünk. A hatos autópálya most is szinte üres volt, gyorsan odaértünk. Szállásunk Xavin Hotel Harkányban volt.

A szoba elfoglalása után megebédeltünk, majd egy városi séta következett. A város szebb napokat is látott. Talán a 70-es években, de a régi fénye erősen megkopott.

A város főutcájának, a Kossut Lajos utcának is van egy vidám, elegánsabb oldala, és egy szomorúbb kevésbé patinás oldal. Utóbbi, a fürdő felőli. Nem túl bizalom gerjesztő éttermek, szállások, és igen rossz arcú emberek. Nem lesz kedvencem a város, azért néhány kép a szebb dolgokról:

Első nap a siklósi várat néztük meg.

Parkolót kicsit nehezen találtunk, a Szent István téri körforgalom mellett álltunk meg. Gyalog a Perényi közön keresztük gyorsan megközelíthető, nem kell körbe menni. Parkolójegyet feltétlenül vegyetek, a parkolóőr ott ólálkodott, alig mentünk el a autótól már nézte is a szélvédőt. Igaz hiába, mobilparkolást indítottam.

A fogadóépületet remekül a földbe süllyesztették, így nem zavarja a vár látképét. Felnőtt belépő ára 1900 Ft, diák 1000 Ft, és van gyerekjegy is 6-10 éves korig ez 700 Ft. A belépővel az összes kiállítást megnézhetjük. A vár szép, gyönyörűen rendben tartott.

Azért sikerült egy modern művészeti kiállítást is elhelyezni a kiállítások sorába. Hát, szép új világ. Azért megosztom az alkotást, amelyik legjobban tetszett. Címe: Bartók és Kodály beszélget az acélgyárban Szent István királlyal.

Nem találok szavakat…

Vacsora után készítettünk néhány fotót a Harkány feliratnál.

Mivel következő napra borongós, esős időt jósolt, így rövid kirándulást terveztünk.

A pécsi TV tornyot kerestük fel. Valóban borongós időben értünk oda, a parkolóban simán volt hely. A belépő 1100 FT, a diák jegy nem sokkal olcsóbb 950 FT. Viszont itt is van gyerekjegy 4-14 éves korig 700Ft.

A torony az ország legmagasabb épülete 197 méter magas. A lift ennek ellenére elég gyorsan felér.

A látvány lenyűgöző, ha a környéken jársz feltétlen keresd fel. A nézelődés, fényképezgetés után beültünk az étterembe megebédelni. A kaja remek volt, mindenkinek ajánlom.

Este a szálló előtti légvárban ugráltunk még egy kicsit.

Itt meg kell említenem egy dolgot a szállodával kapcsolatban. Harmadik napja abba futottunk bele hogy voltak akik lefoglaltatták a vacsora asztalt, de csak a vacsora végére jöttek le. A pincérek nem igazán tudták kezelni a helyzetet, egy-egy asztal felszabadulására többen várakoztunk. Nem bírtam megállni szó nélkül, panaszt tettem a recepción. Mondtam egész hétre lefoglalnék egy asztalt magunknak. Próbáltak mentegetőzni ezt nem tudják teljesíteni. Ezután láthattak egy mérges nyulat! És láss csodát, megszűnt az asztal foglalósdi.

Következő napon ismét visszatértünk Pécs mellé a Mecsekbe. Az úti cél az állatkert volt.

Előző napon láttuk hogy kevés a parkolóhely, így korán indultunk. Simán találtunk is helyet a bejáratnál. Megváltottuk a belépőket, és már bent is voltunk. Az állatkert fekvése nagyon jó, kellemes környezetben sok érdekes állatot lehet látni.

A nap zárásaként megnéztük a fóka bemutatót.

Hazafelé még megálltunk a Niké-szobornál, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Pécsre.

Csütörtökön a Mecsextrém parkba látogattunk el. Aki szereti a kötélpályákat, bobot, labirintust, kalandot feltétlenül látogasson el ide.

Délután a Viktória Cukrászda és Kávéházban. jártunk. Ha fagyizni vagy sütizni akarsz ne hagyd ki. Ha szerencséd van az itt pihengető cica hagyja magát simogatni.

Utolsó napon az Ős-Dráva látogató központot kerestük fel Szaporcán. Tervünk az volt hogy az egyik tanösvényt végigjárjuk.

Sajnos hamar be kellett látnunk ez nem fog összejönni. A rengeteg szúnyogra figyelmeztettek a pénztárnál, így nem ért váratlanul hogy az erdősáv elérésekor egyszerre 10-20szúnyog próbált megebédelni rajtunk. Arra viszont nem hívták fel a figyelmet hogy a tanösvény gyakorlatilag nincs karbantartva, gyakorlatilag derékig érő gazban gyalogoltunk. Pár száz méter után visszafordultunk, de még az erdőből kiérve is percekig követtek az éhen maradt szúnyogok.

Peti tovább folytatta az utat, kitartó volt. Viszont sikeresen eltévedt, őt később a Majláthpusztai-horgásztónál vettük fel.

Előtte még elsétáltunk a majorba, ahol néhány érdeklődő kecskén és birkán kívül nem sok látnivaló akad. A réten egy két békázó gólya sétálgatott, és lassan elkezdett cseperegni az eső.

Többet vártunk a helytől, így sajnos nem igazán tudom senkinek ajánlani.

Este még egy utolsó sétát tettünk Harkányban. A szállodából való kijelentkezéskor volt egy újabb kellemetlenség. A foglalásban szereplő kedvezményt nem voltak hajlandók érvényesíteni, így a teljes összeget ki kellett fizetnem. Mivel ragaszkodtam hozzá ígérete kaptam rá hétfőn tisztázzák a dolgot. Így is történt, a szállásfoglaló oldallal egyeztettek, és visszautalták a pénzt. Ezzel együtt igen rossz szájízzel távoztunk. Nem gondolom hogy egy négy csillagos szállodának ennyire tájékozatlannak kellene lenni a foglalásokkal kapcsolatban. Úgyhogy ha itt foglalsz nyúl barátom, légy határozott , és ne hagyd magad felültetni!

Szombaton reggeli után hazafelé indultunk. Először Villánykövesden álltunk meg.

Tettünk egy kellemes sétát a borospincék között, az egyiknél ettünk egy jó lila hagymás zsíros kenyeret.

Hatalmas zivatarfelhő közelített, így visszatértünk az autóhoz és tovább indultunk. A településről kiérve el is kapott a vihar. Óriási felhőszakadásban haladtunk tovább, néhol szinte csak lépésben tudtunk haladni.

Szerencsére mire a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyre értünk a vihar elcsendesedett.

Így borús időben, néha szemergő esőben tudtunk körbesétálni, amely csak fokozta a hely hangulatát.

A belépőjegy árát egy kicsit túlzónak érzem, felnőtt 1800 Ft, diák 1500 Ft. Egy röpke percig én is elgondolkodtam nem túl drága-e, de utána megvettem a belépőt ami így 6900 Ft-ba került. Talán a nemzeti emlékhelyek és kiemelt múzeumok látogatását ingyenessé kellene tenni magyar állampolgárok számára.

Az emlékhely megtekintése után még megálltunk Mohácson is. Egyszer ezt is látni kell, de elég egyszer szerintem.

A sétáló utcában még megálltunk enni, a választásunk a Madison Pub-ra esett. A kaja kiváló volt, ha éves vagy és erre visz utad térj be nyugodtan, nem fogsz csalódni.