2017 nyár -Ausztria 2

Ahogy ígértem beszámolóm folytatom a Fertő-tó környékéről. Először egy történelmi sétára indulunk.

Volt egyszer egy piknik, 1989 augusztus 19-én.

Öreg nyulak még emlékszünk az akkori időkre, a fiataloknak már csak történelem. Rövid időre kinyílt a határ, és az érvényben lévő tűzparancs ellenére sem avatkoztak közbe. Mindez Bella Árpád határőr ezredesnek köszönhető.

Séta közben fényképes táblákon ismerhetjük meg az esemény történetét. A régi őrtoronyba valószínűleg biztonsági okokból nem lehet felmenni. Kár hogy nincs karbantartva, szép kilátóhely lehetne.

Ha Fertő-tó akkor nem maradhat ki egy kis hajókázás sem. Hajókázást illetően nem estem a bőség zavarába. Két hajózási társaság van:a Drescher Hajózási Társaság és a Fertő-tavi hajózási Kft. Ottjártunkkor az első volt a kedvezőbb. Olcsóbb volt, nagyobb hajó, sűrűbb menetrend. A másiknál a pénztáros is morcos volt. Indulásig elfogyasztottunk egy jégkrémet, és megnéztük a tűz martalékává vált nádfedeles házakat. Szomorú látvány volt.

Ekkora hajón még nem utaztam, én is és Viki is nagyon élveztük.

Elhajóztunk a B0 határkő és a Mörbischi víziszínpad mellett majd rövid időre kikötöttünk üzemanyagot vételezni. Visszafelé a nádasokkal szegélyezett partszakaszokban gyönyörködtünk.

Ha már Fertő-tó akkor a fürdés sem maradhatott ki. A belépő nem vészes: felnőtt 750, diák 500 forint. Van családi belépő is 1750Ft. Szép füves strand, napozóágy is bérelhető, a kölcsönzős segít a helyszínre szállítani. Büfé van bőven, minden kapható amit egy kellemes strandnapon megkívánhatunk. A víz minősége sajnos kicsit problémás. Ottjártunkkor tele volt pernyével és égett fadarabokkal, ami a néhány héttel ezelőtti tűzvésznek tudható be. Remélem hamar tisztul majd a hó.

Másnap a szokásos Kelénpataki határátkelés után Burgenland tartomány székhelyét Kismartont látogattuk meg. Van ám szép német neve is, Eisenstadt. Gyönyörű szép kisváros, tele számos történelmi emlékkel. Történelmi érdekesség hogy a  szovjetek csak 1955-ben az osztrák államszerződés aláírása után távoztak.

Az Esterházy-kastély a város legfőbb látványossága, de érdemes sétálni hangulatos utcácskáin is.

 

Ha éles kontrasztról beszélünk itt érezhető. Ilyen egy rendben tartott kisváros, és ilyen egy szép, karbantartott kastély. Hiába ahol mindig rendezett volt a tulajdonviszony ott mindennek van gazdája. Itt rend van, tisztaság. Gondozott, virágos minden. Itt megéri üzemeltetni bármit.

A következő napi program szintén olyan amit jó szívvel ajánlok kis tapsiknak, és felnőtt nyulaknak is .Ha a környéken nyaralsz semmiképpen ne hagyd ki, de akár különálló kirándulásnak is tervezhető. Utunk most Sopronkőhidát érintve a Páneurópai piknik emlékhely melletti határátkelőn keresztül vezetett. Azért ezt is bőszen őrzik a labancok, hol van már a határmentes unió? Biztos nem láttak még nyulat, mert itt is gyanúsan nézegettek.

Úti célunk a Szentmargitbánya melletti Family park volt. Hát tapsikáim ez egy remek hely, kicsiknek nagyoknak egyaránt.

A belépőjegy nem olcsó, 3 év felett egységesen 24 euro. Viszont szinte mindenre felülhetünk korlátozás nélkül ahányszor csak akarunk. Aki teheti látogasson el ide.

Elsorolni is nehéz lenne mi tetszett: traktor, szőnyegcsúszda, vonat, teknős kőrhinta, krokodil hajó, pancsoló …

Enni, inni, nassolni szintén lépten nyomon lehet. A többnyelvű feliratok között magyar is van, és a személyzet többsége is beszél magyarul. A látogatónak csak az a feladata hogy jól érezze magát, és bírja az egész napos strapát.

Következő beszámolómban egy egész napos hegyi kirándulásról mesélek.