Zalakaros, Nádasdladány

Augusztus elején rövid kiruccanásra indultunk Zalakarosra. Szállásunk most is a Hotel Vital volt, de óriási csalódás. Sokszor voltunk itt, van összehasonlítási alapunk, így megállapíthatom csak nyomokban emlékeztet régi fényére. A kiszolgálás lassú, egy gesztenyepüré elkészítése gondot okozott. A szobák egyre lerobbantabb állapotban vannak, pótágynak egy házilag összeácsolt tákolmányt raktak be. A wellness vize hideg, a tisztasággal is vannak problémák. A vacsora választéka messze elmarad egy négycsillagos szállodában elvárttól.

A pihenős pancsolós program mellett ellátogattunk a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumba. Többször jártunk már itt, de mindig lenyűgöző a hatalmas bivalyok látványa. Most UAZ terepjáró autóval vittek körbe, így tényleg testközelbe kerültünk hozzájuk.

Nem maradt ki a Kányavári-sziget sem, és elkészült a szokásos portré Éger tanösvény tündérével.

Hazafelé megálltunk Nádasdladányban. A Nádasdy-kastély is régi terv volt már, és tényleg érdemes ellátogatni ide. Honlapjuk a legendák kastélyaként említi.

„Hazánk egyik legszebb historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú kastélya, amelyet 24 hektáros tájképi kert övez, növényritkaságokkal, tóval.”

A kastély története 1736-ig nyúlik vissza, ekkor szerezte meg a sárladányi uradalmat a Schmidegg család. Nádasdy Lipót 1851-ben vásárolta meg, így került a család birtokába. A birtokszerző fia, Nádasdy Ferenc és felesége gróf Zichy Ilona megbízásából dolgozó Linzbauer István tervei alapján neogótikus, angol Tudor-stílusú kastély épült fel. A 19. század végére ez az épület vált a Nádasdy família uradalmainak központjává.

 

Bruminak is szerencséje volt, találkozott a kastélyban élő távoli rokonaival.

A kastély és a kastélykert megtekintése igen jó kirándulási célpont lehet, javaslom mindenképpen keressétek fel.