Vác

Április utolsó hétvégéjén Vácra látogattunk el. Az autót a vasútállomásnál lévő P+R parkolónál hagytuk. Először megnéztük az állomásnál lévő Anyám tyúkja Kolodkó szobrot.

Innen a Széchenyi István úton sétáltunk be a belvárosba. Elég gyorsan a belvárosban találtuk magunkat.

Sétánkat a Főtéren kezdtük.

A teret gyönyörű épületek szegélyezik, rengeteg látnivaló, remek fotózási lehetőség.

„A Főtér Vác legismertebb közösségi tere. Már a középkorban is egyházi, gazdasági és kulturális központ volt. A tér északi oldalán a Bécsi kapu állt, szemközt a városháza, majd a jól körüljárható Szent Mihály templom, melynek kerítő falaihoz épültek a piac bódéi is. Így alakult ki különleges, nyújtott háromszög formája. A teret körülölelő házak jórészt alápincézett középkori alapokra épültek, viszontagságos századok után a XVIII. század építő püspökei nyomán nyerték el mai formájukat, mellyel országosan kiemelkedő műemlék együttessé váltak. Egykor Főtérnek, Piactérnek, Városháza térnek, Konstantin térnek, majd 1949-től Március 15. térnek nevezik. Az új főteret 2006 szeptemberében adták át a nagyközönségnek, mely tervezője Sáros László Ybl díjas építész.

A tér déli oldalán található a Fehérek temploma. Mellette a harangjátékos zenepavilon mögött a Curia épülete, egykori káptalanház, mely a XVIII. században vendégfogadóként, szállóként működött, ma vendéglátó és kiállítóhely. A Bécsi kapu felé haladva lakóházak mellett áll az egykori püspöki palota, ma Siketnéma Intézet, az egykori Nagypréposti palota, ma Váci Egyházmegyei Gyűjtemény, az egykori Aranyszarvas Fogadó, ma a Váci Művészeti Gyűjtemény otthona. A tér nyugati oldalán található az Irgalmasrendi Kórház és Kápolna, a Városháza, valamint Memento Mori kiállítás.”

És persze nem maradt ki a Csúzlis Kolodkó szobor sem.

Innen utunk a Váci Nagyboldogasszony-székesegyházhoz vezetett.

Sajnos építési munkálatok miatt nem volt látogatható, csak kívülről csodáltuk meg.

„A monumentális váci székesegyház építését 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel, a belső munkálatokat csak 1777-ben fejezték be. Magyarország első, klasszicizáló későbarokk ízlésű székesegyházának tervezője a francia Isidor Canavale volt. A székesegyház méreteivel is kiemelkedik a magyar műemléki anyagból: külső hossza 72 m, belső hossza: 60 m, magassága:55 m. Magyarország negyedik legnagyobb látogatható székesegyháza. A Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére szentelt nagytemplom főhomlokzatán a tornyok közötti hat korinthoszi oszloppáros előcsarnok dominál. A főoltár és a kupola freskóját a XVIII. század legjelentősebb osztrák festője Franz Anton Maulbertsch készítette. A főoltárkép Szűz Máriának Szent Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja, a kupolafreskó pedig a menyország lakóit, köztük a magyar szenteket.”

Sétánkat a Duna parton folytattuk, a hajóállomás után még elmentünk a Váci Diadalívhez.

„A Diadalív alapjait Migazzi Kristóf püspök rakatta le 1764 tavaszán Mária Terézia augusztusi látogatására készülve, ugyanis itt fogadták a hajóról partra szálló királyi családot. A diadalív szabadon álló, egynyílású, klasszicizáló, késő barokk építmény, amely 15 méter magas, 12 méter széles, 3,5 méter vastag. Az ív nyílása 8 méter magas és 4,2 méter széles. A Kisvác felőli márványtáblán Mária Terézia királynő és férje, I. Ferenc császár mellképe látható, köztük a diadalív létesítését indokló, köszöntő felirat. A város felőli oldalon balra József és II. Lipót, jobbra pedig Ferdinánd és Miksa főhercegek kettős mellképei láthatók. A képek között elhelyezett márványtábla felirata a Habsburg uralkodóház dicsőségét hirdeti: AETERNE DOMVI, az „örök háznak.”

És itt is volt egy Kolodkó szobor, melynek neve Mária Terézia extázisa. Innen visszaindultunk a vasútállomás felé. Mivel mindenki megéhezett megálltunk az Ittali Pizza Vác vendéglátóhelyen. Választásunk azért esett erre, mertévekkel ezelőtti ittjártunkkor nagyon ízlett minden. Most sem csalódtunk. Ha erre jársz és megéheztél érdemes ide betérned.