Szentendrei séta
Beköszöntött a nyár, első programunk egy szentendrei séta lett. A séta apropóját geocaching ládakeresés adta. Egy városi séta amely a „Templomok városa” névvel egy kellemes sétára invitál. Szentendre valóban a templomok városa. Sétánkat a Pozsarevacska templomnál kezdtük.
„A Pozsarevácból menekült szerbek építették. 1690-ben fatemplom állt a helyén, majd 1759-63 között készült el a mai is látható kőtemplom. A templom tornya csak további 30 év múlva épült hozzá, a részleteket megfigyelve észrevehetjük az építők ízlésbeli különbségét. A város legdélebbre fekvő temploma az ortodox kánon miatt a Római tábor dombja felé néz. A barokk épületet ráadásul kőfal és magas fák veszik körbe, ezért aztán nehezen fényképezhető. 23 méter magas tornyával a város talán legeldugottabb temploma.”
Ezután a Péter-Pál-templom következett, ez Szentendre legnagyobb temploma. Útba ejtettük a Belgrád-székesegyházat, az Opovacska református templomot. Hosszabban elidőztünk a vártemplomnál, ahonnan szép kilátás nyílik a városra.
„A város legrégebbi és egyben névadó (Szent András tiszteletére felszentelt) műemléke. A mai templom a korábbi -a tatárjárás alatt tönkrement- templom helyére épült 1241-80 között. Az óratorony a XIV. század elején épült hozzá. A török dúlás után az ideérkező római katolikus dalmátok vették használatba. 1751-ben kapta meg mai külső-belső architektúráját, azaz a gótikus arányok és statikus elemek megőrzése mellett barokk formáját. Középkori eredete miatt ez a templom is szentélyével keletre fordul.”
Sétánk a Fő téren található Blagovesztenszka-templomnál ért véget.
„Fő-téri elhelyezkedése miatt a város egyik jelképe, s talán a legismertebb is a templomai közül. Építtetői a körülötte elterülő városnegyed görög kereskedői voltak. A korábbi fatemplom helyén 1752-ben épült, rokokó elemekkel gazdagított barokk templom Szentendre egyik legjelentősebb műemléke. Különlegessége az alaprajzilag is íves kő kapukeret, valamint a torony magas harangablakai előtti, szintén íves, apró kőerkélyek. Az oldalbejárat mellett görög feliratú, vörösmárvány síremlék és egy faragott gyertyafülke, a kapu fölött Szent Konstantin és Szent Ilona freskója látható.”
A városi multipontokat végig jártuk, így meglett a végláda koordinátája is. Késő délután volt és mivel a keresett hely elég messze volt innen úgy döntöttünk ez megmarad egy következő látogatásra. Visszaindultunk az autóhoz, de a Bükkös patak partján lévő Ibojka Lángos és Fánk Büfénél ettünk egy kiváló lángost. Ha könnyű és gyors kajára vágysz érdemes betérni ide.
