Szécsény

Nógrád vármegye közelsége ellenére több felfedezetlen hellyel rendelkezik. Ezek egyike a fejedelmi város Szécsény.

Kellemes, dimbes-dombos tájon át vezető mintegy másfél órás autózással értük el a települést,  A település a trianoni szlovák magyar határ közelében fekszik az Ipoly folyó szomszédságában.

„Az oklevelekben 1229-ben bukkan fel először Szécsény neve. A XIV. században a település mezővárosi jelleget öltött, és a környék központja lett, Károly Róbert végül 1334-ben városi ranggal ruházta fel. A török dúlás és a pestisjárvány után a település elnéptelenedett, 1705-ben azonban II. Rákóczi Ferenc már ide hívta össze a rendi országgyűlést, és itt, az úgynevezett Borjúpáston kiáltották ki fejedelemmé, s itt mondta ki az anyaország és Erdély egyesítését. Az 1848-as szabadságharc után a várost császári csapatok szállták meg, a település városi rangját 1886-ban elvették, s azt csak 1986-ban kapta vissza.”

Városnézésünket a Forgách-kastélyban kezdtük meg.

„A ma álló épület elődjét, a várkastélyt a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától — de említés csak a 15. század közepétől van róla. Úgynevezett városi vár — a mezővároson belül, abba szervesen illeszkedve épül ki. Első említése 1456-ból már várnak nevezi, s később is, hol várként, hol várkastélyként említik. Az ábrázolások alapján a 17. században már egy nagyméretű, négyszögletes épületegyüttes kerek és szögletes tornyokkal, emeletes palotával. Feltehetően járt benne Zsigmond király, de Hunyadi János, majd Mátyás király bizonyosan vendége volt. A Forgách család a zálogjogon birtokló Koháry Istvántól visszaváltva birtokait, építésbe kezd. Forgách Zsigmond, vagy testvére János építteti a ma is látható barokk épületet 1753-1763 táján.”

A belépőjegy nem vészes, felnőtt 1600 kedvezményes ifjusági 26 éves korig 800 forint. A fotójegy 500 forint, mindenképpen érdemes egvásárolni. Az állandó kiállítás középpontjában a Rákóczi-szabadságharc két Nógrád megyében zajló eseménye áll, az 1705-ben Szécsényben megtartott országgyűlés, és az 1710 januárjában, Romhány és Érsekvadkert mezején lezajlott ütközetként ismert sorsdöntő csata. De van őskori gyűjtemény, nógrádi várakat bemutató makett gyűjtemény, és női lakosztályt bemutató része is.

A kastély után tettünk egy sétát a kastély parkjában. Az angolkert kialakítása Forgách József gróf nevéhez fűződik. Igen sok növény ritkaság megtalálható volt benne.

„Az angol stílusban épült tájképi park igen előnyösen tudta kihasználni a táji adottságokat. A kastélyépület alatt tavakat létesítettek, ezekbe halakat telepítettek, hattyúk és vadkacsák látogatták a vizet. A parkot sétautak hálózták be. Az egykori várbástya mint kerti pihenőház volt használatos, közelében műbarlang épült. Benne az odavezetett víz cseppkőszerűen kialakított sziklákon zúdult alá, majd egy kisebb erecske a tóba vezette a vizet. A műbarlang a somoskői bazaltzuhatag köveiből épült. A park távolabbi részein jellegzetes építményként megjelent az ún. viadukt, esőbeálló, kilátódomb.

A ferences templom és kolostor Szécsény legjelentősebb műemlék épülete. Vasárnap és hétfőn zárva, a többi napon csak 14 óráig látogatható. Ezt mindenképpen vedd figyelembe, sajnos mi később végeztünk a kastélyban, így csak kívülről tudtuk körbejárni.

Nem maradt ki a palóc ferde torony, a Tűztorony megtekintése sem. Az épület érdekessége, hogy a talaj agyagrétegének csúszása miatt a torony szemmel láthatóan ferde. Ez a dőlés napjainkban is tart. A toronyban kiállítás található amely a tűzoltás történetét mutatja be. Azon már egy percig sem csodálkoztam hogy zárva volt.

Hazafelé még beugrottunk Hollókőre. Tervünk szerint a kéz kilátót szerettük volna megnézni. Jó fél útig jutottunk, de be kellett látnunk hogy ez a mai napon nem fog összejönni. Esteledett, úgy ítéltük nem tudjuk időben megjárni az utat ezért visszafordultunk. Sétáltunk egy picit a faluban, de meglepő módon itt is minden zárva volt már, így elindultunk hazafelé.