Széchenyi-hegytől Hárs-hegyig
Szombati túránk a Budai-hegységben Széchenyi-hegytől Hárs-hegyig tartott. A viszonylag hosszúra sikerült túra egy gyors módosítás eredménye volt. Eredeti tervek szerint Széchenyi-hegyről sétáltunk volna le Ördögorom felé. De egy hirtelen jött ötlet alapján Hárs-hegy felé vettük az irányt. Így hát vonatra szálltunk és egészen Szépjuhászné állomásig utaztunk. A kisvasutazás mindig élmény, pedig már számtalanszor végigutaztuk a teljes távot.
Búcsút intve a távolodó szerelvénynek egy különleges látványosság felé vettük az irányt.
Az erdőn keresztül a közeli Budaszentlőrinci pálos kolostorromhoz mentünk.
Ez volt valamikor a pálos rend főmonostora. Tulajdonképpen a helyszínt bemutató geoláda vezetett ide. Szóval aki nem is gyűjtögeti a megtalált ládákat az is meríthet ötletet ha úti célt keres.
„A pálos rend Budaszentlőrinci monostora az egykori Nádor falu helyén épült fel az 1300-s évek elején. A remeték Lőrinc barát vezetésével a pilisszentkereszti /klastrompusztai/ kolostorból települtek át új monostorukba. A helyet védőszentjükről, Szent Lőrincről nevezték el.
1309-től a Buda fölötti Szent Pál hegyen /ma Hárs-hegy/ a Szentlőrinci monostorban tartották évi káptalanjukat a pálosok, ettől kezdve ez lett a rend főkolostora. A hallgatag barátok kertészkedtek, építőmestereik, kőfaragóik munkái pedig templomaikat díszítik. Legszebb alkotásuk remete Szent Pál vörösmárvány koporsója, melynek töredékeit a Történeti múzeumban őrzik. 1456-ban megjelent első magyar Biblia az itt élő pálos Báthory László munkája volt. A Hárs-hegyen barlangot neveztek el róla.
A kolostort a törökök feldúlták, felégették az értékes könyvtárral együtt és eltűnt minden kódex, valamint a Biblia is. A barátok pedig elmenekültek. A kolostor egyes értékeit ugyan sikerült a Felvidékre menekíteni, de azokat a rendnek nem sikerült visszakapnia. Csak a romos falak maradtak az egykor virágzó kolostorból.
Ma a magyar tartomány székhelye Pécsett van. Közösségek találhatók Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson. A világ 13 országának, 54 házában kb. 400 pálos szerzetes él.”
Visszatérve Szépjuhászné állomásra úgy döntöttünk nem a Hárshegyi körúton folytatjuk utunkat, hanem felmegyünk a Nagy-Hárs-hegyre.
Így rátértünk a sárga jelzésű turistaútra. Az út rögtön erős emelkedőbe kezdett, nem hagyott időt a bemelegítésre.
Megállapítottuk nem vén nyulaknak való már az ilyen túra, sokszor meg-meg álltunk egy kis szusszanásra. A Csanádi pihenőnél le is telepedtünk az asztaloknál némi csokoládé és üdítő elfogyasztására. A kilátás szép, viszont az egyre borongósabb idő indulásra késztetett. Rövidke emelkedő után már fent is voltunk a hegytetőn lévő Kaán Károly-kilátónál.
„A 454 m magas hegyen terméskőből és fából épült kilátóra felkaptatva jutalmunk majdnem 360 fokos panoráma. Csupán a közeli János-hegy takar ki egy keveset a teljes körből. A teraszról kiváló rálátás nyílik Budapest központi és északi részeire, a Pilis és a Visegrádi-hegység hegyvonulataira – mögöttük kibukkan a Börzsöny is a Csóványossal. Nyugati irányból hívogat minket a Csergezán Pál-kilátó a Nagy-Kopasz tetején. A János-hegy mellett kicsit kikandikálhatunk a Dunántúl irányába is, de Százhalombatta kéményei sokat szerencsére nem rontanak a tájélményen. Kirajzolódik a Zsámbéki-medence is.
A torony 1988-1989-ben épült, kő alapján vörösfenyő tartóoszlopok merevítik a tölgy szerkezetet. A pilléreket és gerendákat Budakeszin faragták, onnan helikopterrel szállították a csúcsra. A névadó Kaán Károly erdőmérnök, földművelésügyi államtitkár a trianoni békeszerződés után az Alföld újrafásítási tervén munkálkodott, illetve az 1935-ben született erdőtörvény – tulajdonképpen az első hazai természetvédelmi törvény – is az ő nevéhez köthető.”
A sárga jelzés innen végig lefelé vezetett. A kanyargós erdei ösvényen a kisvasút Hárs-hegy megállója mögött elhaladva értünk el mai kirándulásunk végéhez Hűvösvölgybe.
