Őszi séta – Ócsa, Százhalombatta

Április közepe van, és még mindig hűvös az idő. Kimozdulni nem nagyon tudok, csak várom a tavaszt amikor ismét ugrálhatok a zöldellő réten. Így ráérek mesélni őszi kirándulásokról. Októberben nagyon jó idő volt, így szinte minden hétvégén mentünk valahová. A hónap első szombatján Ócsára esett a választásunk.

Lehet sokan nem is tudják, de egy szép kis skanzen található a településen, az ófalu központi részén, közvetlenül a református templom mellett. A belépő nem drága, felnőtt 600, gyerek 250. A nyulakat nagyon kedvelik mert ingyen bemehetnek.

A terület szépen gondozott, az épületeben érdekes kiállítások. A skanzenben lakik egy cica is, ha szerencsénk van eltűr egy kis simogatást.

A múzeumlátogatás után felkerestük az Ócsa melletti Nagy-erdőben lévő Selyem-réti tanösvényt.

A kiindulópont az Ócsáról Bugyi felé vezető országút mellett van. Nagyon kell figyelni, mi is túlautóztunk rajta. A tanösvény első szakasza nem túl érdekes. Akácos, némi gaz, elhanyagolt állomások pihenőhelyek.

A szebb napokat látott pad alig látszik ki a csalitosból. És hogy érezzük idehaza vagyunk, több helyen megrongált táblák, és persze eldobált szemét.

 

A Selyem-rét viszont szép, megérte elsétálni. Egy kis pihenés és nassolás után visszasétáltunk az autóhoz.

Másnap egy régen tervezett helyet látogattunk meg, a százhalombattai Régészeti Parkot. A belépő itt kicsit drágább, felnőtt 1200 gyerek 600. Elvileg van fotójegy is, de köszönhetően a kedves hölgynek azt nem kellett vennünk.

 

Remek napsütés volt, kellemeset sétáltunk a skanzenben. Az egyik halomsír eredeti állapotába van visszaállítva. Nagyon érdekes a fény és hanghatással kísért multimédiás bemutató.

A mezítlábas labirintus végigjárását véletlenül se hagyd ki. Mindkét helyet ajánlom a kirándulni vágyóknak.