Kinizsi nyomában

Tapolcáról hazafelé tartva Kinizsi nyomába eredtünk Nagyvázsonyban. A főútról letérve gyorsan megtaláltuk a vár parkolóját. Innen néhány perces sétára van csak a vár. De ha valaki ráér megvárhatja a településen közlekedő elektromos turista buszt is. Ez egy körjárat a településen, főszezonban kétóránként közlekedik.

A vár története a XV. század elejéig nyúlik vissza. Ekkor építtette a Vezsenyi László a Séd patak partján a vár lakótornyát. Mivel birtok központnak épült így nem a domb tetejére került. Elsődleges feladata a kereskedelmi útvonal ellenőrzése és a várúr és családjának védelme volt. A torony 25 méter magas, csapóhíddal ellátott bejárata az első emeleten található.

Az utolsó Vezsenyi 1472-es halála után a birtokok a koronára szálltak. Mátyás király még ebben az évben Kinizsi Pálnak ajándékozta. Ezzel elkezdődött a várnak és környékének a felvirágzása.

„Kinizsi a települést mezővárossá fejlesztette, a várban L alakú palotát építtetett. A tornyot és a palotát több szintű, 4-5 m széles védőfolyosó választotta el a várároktól. Az eredeti várkapu elé ekkor épült meg a félkör alakú barbakán. A vártól néhány száz méterre a Bakony erdjében apósával, – a szintén híres hadvezér Magyar Bálinttal – felépítette a pálos kolostort – családi sírhelyül.”

De ki is volt Kinizsi valójában? Eredjünk a legendák és a történelem szekerén Kinizsi nyomába.

„Bár Kinizsi életének első feléről a nép ajkán kelt legendáknak köszönhetően rengeteg információval rendelkezünk, hiteles források híján ezeket az adatokat igencsak óvatosan kell kezelnünk. A hős feltehetőleg az 1430-as években született, szűkebb pátriája azonban ismeretlen, ennek nyomán máig több település verseng azért, hogy Kinizsi Pált saját szülöttjének mondhassa: Nagyvázsonynál, Biharban és a Bánátban egyaránt előszeretettel mutogatják azt a malmot, ahol a rendkívüli erővel bíró molnárlegény állítólag malomkövön szolgálta fel a frissítőt Mátyás király – más mondák szerint Magyar Balázs – számára.

Kinizsi a legenda szerint ezzel a tettével bizonyult méltónak arra, hogy a király katonája legyen. Akár így történt, akár nem, az tény, hogy a férfi 1468-ban, Morvaországban már annál a Magyar Balázsnál szolgált, aki később – 1480 körül – leányát, Benignát hozzá adta feleségül. Kinizsi ekkorra a hadvezérek közé emelkedett, ugyanis a két cseh hadjárat – 1468, 1471 – után a lengyelek ellen vívott 1474-es boroszlói háborúban is kitüntette magát, három évvel később pedig már saját serege élén vezetett várostromot Alsó-Ausztriában. Az erejéről messze földön híres katona tehát rászolgált későbbi legendás hírnevére, hőstetteit pedig Mátyás gazdag adományokkal honorálta: az uralkodó 1472-ben Kinizsinek ajándékozta Nagyvázsonyt – a hozzá tartozó birtokokkal együtt –, a hadvezér esküvője után pedig „hozományként” Somló várát is átadta.”

1490-ben meghalt Hunyadi Mátyás, Kinizsi pedig főkapitányként egyszeriben jelentős politikai befolyáshoz jutott. Jelentős szerepe volt II Ulászló trónra juttatásában. Politikai karrierje során egészen az országbírói tisztségig jutott. Továbbra is részt vett ütközetekben, bátran harcolt az oszmánok ellen. 1494 őszén már megrendült egészségi állapotban vette ostrom alá a Duna-parti Szendrő várát, melynek vívása közben, 1494. november 24-én, Szent-Kelemen faluban elhunyt. A vázsonyi Szent Mihály pálos kolostorban temették el.

A várban érdekes kiállítás van, interaktív elemekkel. Aki szeretne be tud öltözni korabeli ruhákba is. Kisebbeknek a várudvaron játszótér. Van bőven látnivaló, ha felkeresed ne egy egy órát szánj a látogatásra.

És persze ha megéhezel a nap folyamán mindenképpen térj be a vár melletti Mátyás Udvar Bisztró & Terasz-ba. Igazi vendégszeretet, kiváló ételek. Bátran ajánlom hölgyeknek, uraknak és vándor nyulaknak