János-hegy

Tavaszi kirándulásaink sorát Peti javaslata alapján folytattuk. Az úti cél a János-hegy volt, autóval egészen a Normafa parkolóig elvitt. Jó régen jártunk itt, akkor még híre sem volt a parkolónak.

Innen kellemes sétaút vitt fel a János-hegyre. Húsvéti hétvége lévén sok kirándulóval találkoztunk.

„Az 528 m magas János-hegy már a kilátó megépülése előtt is kedvelt kirándulóhely volt, a legenda szerint innen tiszta időben a Magas-Tátra csúcsait is meg lehetett pillantani. Az 1847-ben megtartott dűlőkeresztelőn Pozsonyi-hegynek nevezték el (egy másik legenda szerint a XIX. században Pozsony városáig is el lehetett látni), de ez a név nem vált elterjedté. A leghíresebb az idelátogatók közül Erzsébet királyné volt, aki 1882 során több ízben is ellátogatott a főváros legmagasabb pontjára. Ő már egy fából épült kilátóból nézett le a városra. 1902-ben a szállodatulajdonosok ipartestülete húszezer forintot ajánlott fel egy új, kőből épített kilátóhoz, így tisztelegve Erzsébet királyné emlékének. Az építési munkálatok 1908-ban kezdődtek meg Klunzinger Pál és Schulek Frigyes közös tervei alapján. A kilátót 1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek. „

A kilátó látogatása ingyenes, sok-sok évvel ezelőtt ittjártunkkor még jegyszedő néni volt. A kilátás páratlan szépségű, alattunk terül el az egész város.

„A kilátótorony 23,5 méter magas, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Összesen hat, felfelé haladva egyre kisebb átmérőjű szintje van. Az alsó két szintje zárt, a következő három szinten egy-egy körterasz található, legfelső szintje felülről teljesen nyitott.
A legalsó szint műszaki berendezéseknek és a kilátó üzemeltetéséhez szükséges helyiségeknek ad helyt, a nagyközönség előtt nincs megnyitva. Az első emeleten található zárt körfolyosón a János-hegy és az Erzsébet-kilátó történetét bemutató tárlat tekinthető meg. Az épület tetejére egy körülbelül száz lépcsőből álló csigalépcső vezet.”

A kilátóból erdei ösvényen ereszkedtünk le Virágvölgy állomáshoz.

Óriási szerencsénk volt, éppen érkezett a gyermekvasút nosztalgia szerelvénye gőzmozdonnyal. A mozdony a Magyar Királyi Államvasutak 490.039 számon van nyilvántartva, és Lajos bácsi nevet viseli.

Sétánkat az erdei ösvényen folytatva értünk vissza a parkolóhoz.