Isaszegi honvédsírok
Februári hétvégén aránylag jó idő volt. Egy régi tervünket váltottuk valóra, ellátogattunk az isaszegi honvédsírokhoz. Valamikor réges-régen ifjú koromban jártam már ott. Sétánkat a honvédszobor emlékműnél kezdtük el.
„Az isaszegi csatatéren zajlott le 1849. április 6-án a tavaszi hadjárat legfényesebb magyar diadala. A hosszúra elnyúlt, váltakozó lefolyású csata során a magyar fősereg győzelmet aratott a császári seregek felett. Az isaszegi csata a szabadságharc történetében is jelentős mérföldkő volt.”
„A tavaszi hadjárat fő célja, hogy a császári erőket megkerülje, illetve lehetőleg bekerítse. A Vetter Antal által kidolgozott és Klapka György által finomított haditerv alapján a VII. magyar hadtest a Zagyva vonalán, Hatvannál támadta meg a császári fősereget. Közben három hadtest, a valódi honvéd főerő átkaroló hadműveletbe kezdett. Az Alföld irányából visszavont császári erők azonban 1849. április 4-én beleütköztek az előrenyomuló magyar hadtestekbe Tápióbicske térségében.
A császári hadvezetés számára világossá vált a magyar hadmozdulat, ami végül a két főerő találkozását eredményezte Isaszeg térségében. 1849. április 6-án a Királyerdőben Klapka hadteste harca keveredett egy császári hadtesttel, majd megpróbálta Isaszeget menetből elfoglalni. Segítségére volt ebben a Damjanich János vezette hadtest is. Görgei Artúr nem számított döntő ütközetre ezen a napon, ezért Kókán letáborozott. Klapka hadteste azonban a nem megfelelően előkészített támadás miatt visszaszorult Isaszegről, Damjanich is rosszul mérte fel a helyzetet, mert a Zagyva mellett álló magyar hadtest a csatazaj ellenére nem folytatta a támadást. A császári hadvezetés ezzel szemben jobban mérte fel a helyzetet és erőit Isaszeg felé csoportosította át. A két magyar hadtest nagyon nehéz helyzetbe került.
Ekkor Aulich tábornok hadteste a táborverést félbeszakítva hadrendbe állt és az Isaszegnél küzdő csapatok segítségére sietett. Közben Görgei Artúr felismerve a helyzet veszélyességét maga sietett a Klapka-féle hadtest rendbe szedését. A kitartó magyar támadás, és a magyar lovasság eredményeinek hatására napnyugtára mindkét császári hadtest hátrálni kezdett. Görgei ezt látva parancsot adott az égő Isaszeg elfoglalására. A visszavonuló császári erők Pest előterébe húzódtak vissza. Másnap a magyar sereg puskalövés nélkül vonult be Gödöllőre. A szabadságharc egyik legfontosabb és legnagyobb csatája magyar győzelemmel zárult.”
Az emlékmű és a hozzá vezető út szépen rendben tartott. A honvéd kezében nincs kard, ezt csak ünnepek alkalmával helyezik el. A magyarázat egyszerű, hazánk fém eltulajdonításával tevékenykedő polgártársai több alkalommal elemelték. Milyen szomorú, és mennyire jellemző látlelet ez hazánkról.
Az emlékműtől erdőben kanyargó út vezet a honvédsírokhoz. Eltévedni sem lehet mert a piros jelzés odavezet.
A hely alkalmas emlékezésre, és néma főhajtásra az elhunyt hősök előtt.
A csata eseményeit leíró és térképen bemutató információs táblák mellett gondozott pihenőt is találunk itt padokkal esőbeállókkal, erdei játszótérrel.
