Hatvan

A tavaszi szüneti kirándulásaink sorát Hatvan zárta. Ezzel egy nagyon régen tervezett bakancslistás helyet kerestünk fel, a Grassalkovich-kastélyt. Terveink szerint vonattal mentünk volna, de kiderült hogy már csak gödöllői átszállással lehetett volna menni, mivel a rákosligeti vasútállomásról csak Gödöllőig közlekedő vonatok indulnak. Így hát egy gyors újratervezés után autóval indultunk útnak. Mivel a hazai autópályák szinte használhatatlanok a sok baleset és útépítés miatt, így a 3-as főúton indultunk el. Szépen tudtunk haladni, csak Aszód belvárosában volt némi dugó. Gyorsan odaértünk, a Zagyva híd utáni első parkolóban megálltunk. Ez nincs messze a kastélytól és nem voltam biztos benne hogy közelebb lesz szabad parkolóhely. Innen már egy rövid sétával értünk a kastélyhoz. A belépőjegyek árából kaptunk kedvezményt, mivel a gödöllői kastély jegy ezt tartalmazta.

„A kastély Hatvan város legjelentősebb műemlék épülete, amelyet Grassalkovich (I.) Antal építtetett 1754 és 1757 között, majd 1763-ban kibővíttette.
A hatvani kastély a középkori vár maradványainak helyén, feltehetően egyes megmaradt épületrészek felhasználásával épült, főhomlokzata a főtérre néz, és néhány méterrel kiemelkedik a közeli Zagyva folyó árteréből. A kastély középső emeletes részét 1754-ben Oraschek Ignác, a két földszintes oldalszárnyát 1763-ban Jung József építész építette.
Az építtető unokája, Grassalkovich (III.) Antal herceg halála után a hatvani uradalmat báró Sina György és fia, Simon vásárolta meg. 1867-ben megvette a Hatvany-Deutsch család: ők 1890 táján a középső épületrészt lakókastélynak alakították át, majd az 1910-es években neobarokk stílusban felújították. A kastély régi fakerítését pillérek közé rakott újbarokk vaskerítéssel cserélték fel 1913-ben. A kis arborétumnak is beillő kastélyparkot 35 szobor és 13 faragott kőpad és szökőkút díszítette. A Grassalkovichok idején a későbbi kastélykert még leginkább a vadászat céljait szolgáló Fáczányos volt. 1913 környékén a kastély emeleti részét neobarokk stílusban belülről is átépítették.”

A kastély felújítása óta otthont ad a Magyar Vadászati Múzeumnak.

„A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.
A Grassalkovich-kastély épületében 3 szinten (pince, földszint, emelet) természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú, interaktív, multimédiás állandó kiállítások látogathatók. A kiállítások a mai modern kiállításrendezési elveknek megfelelően többrétegűek, különböző célcsoportok érdeklődésének megfelelő tartalommal és kiállítási eszközökkel mutatják be a téma sokszínűségét.”

Aki végig akarja nézni a kiállítást ne egy fél órát szánjon rá. A kiállítás megtekintése után a kastélykertben készítettünk néhány fotót, majd a vadaspark felé vettük az irányt. Az út a lombkorona sétányon keresztül vezetett. Itt sem sok fa van körülötte. A vadaspark több mint 6 hektáros területen a Szúnyog-szigeten található. A családi belépő 2200 Ft.  Megtalálható itt a legtöbb hazai nagyvad, köztük gím- és dámszarvasok. Láthatunk muflonokat, vadászgörényt, mosómedvét, emut, szürke marhát és vízi bivalyokat is.

Hazaindulás előtt ettünk egy jót a Not My Monkey Lángos & Burger Bisztróban. Érdemes ide betérni ha erre visz az utad. Mire végeztünk a kajálással és indultunk haza a forgalom is elcsendesedett.