Gödöllői Botanikus Kert

Ezen a vasárnapon ismét egy régi adósságunkat törlesztettük a Gödöllői Botanikus Kert felkeresésével. Sokak számára ismeretlen a hely, hiszen Gödöllőről mindenkinek a kastély jut elsőként eszébe. Pedig a kert története a múlt század ötvenes éveire nyúlik vissza.

„Hazánk első agrobotanikus kertjét a Magyar Agrártudományi Egyetem Budapestről Gödöllőre való kiköltözése után, 1959 őszén kezdték el kiépíteni az egyetem és a Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával. A kert elsődleges célja az egyetemi növénytani oktatás gyakorlati megalapozása volt. A kert kiépítése három évet vett igénybe. A 4,5 hektáros területen két mesterséges tavat is kialakítottak a legfontosabb vízi, vízparti növények számára. A tavat körívesen vették körül a Növényrendszertani gyűjtemény ágyásai, amelyekben a Soó Rezső-féle fejlődéstörténeti rendszernek megfelelően helyezték el a különböző növénycsaládokat.
Az 1960-as évek elején a kert területének egyötödét foglalta el a Termesztett növények gyűjteménye, amelynek száztíz parcelláján mutatták be a legfontosabb ipari, mezőgazdasági és kertészeti növényeket.

Az egyetemi botanikus kert 2008 óta Gödöllő város helyi jelentőségű természetvédelmi területe. A kert 2011-ben nyitotta meg kapuját a nyilvánosság előtt. Az elmúlt évtizedben számos új növénygyűjteményt is létrehoztak, így a kert ma már több, mint tizenöt tematikus gyűjteménnyel várja a látogatókat. „

A kert híressége a gödöllői Vén Vackorfa, amely 2013-ban az Év Fája verseny győztese lett.

Következő évben megmérettetett Európai Év Fája versenyen, ahol második helyezett lett. Hatalmas 18 méteres magasságával szinte uralja a környezetét. Becsült életkora 289 év, így igazi aggastyánnak számít.

„A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre. Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még 7 idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak…

A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.”