Fóti Somlyó

Októberi kirándulásaink sorát Fóton folytattuk. A Somlyó a környék egyik legjobb panorámáját nyújtó helye. Lepkék hegyeként is ismert, mivel több mint 600 lepkefaj él itt. Mivel október végén járunk nem számítottunk azért rengetek szálldosó lepkére.

„A Gödöllői-dombvidék peremén valóságos hegy látszatát kelti a fóti Somlyó, amely piroxénandezit-tufából, édesvízi és miocén mészkőből, valamint löszös és homokos pannon üledékből épült fel. A terület egykor gazdag volt erdőségekben. Az északi lejtőláb löszös üledékén már csak kis foltban található meg a lösz szukcessziós sorozatának záró társulása a tatárjuharos löszpusztai tölgyes. A területet 1953-ban nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Tanács. A területen az elevenszülő gyík kivételével az összes hazai gyíkfaj megtalálható. Legértékesebb az országszerte pusztuló magyar gyík. A homokpuszták egykori lakója, a parlagi vipera feltehetően kipusztult. A madárvilága is gazdag, a fehérhátú kivételével valamennyi harkályfaj előfordul a területen. Kisebb gyurgyalag állomány is él a hegyen.”

Az út nem volt ismeretlen hiszen már jártunk itt. A Fáy Présház mögötti parkolótól meredeken kapaszkodtunk felfelé.

A táj igazi őszi képet mutatott. Színesbe öltözött fák, a távolabbi részek őszi párába burkolóztak. A panoráma pontnál megálltunk egy kis pihenőre és nassolásra. Utunkat folytatva egészen elmentünk a Somlyó hegytetőig, majd elkezdtük az ereszkedést. Útba ejtettük az idős molyhos tölgyet is, lenyűgöző látvány.

„A Somlyó legnagyobb molyhos tölgye 200 évesnél is idősebb, úgy tartják, a matuzsálemet még Vörösmarty Mihály is láthatta.

A költő gyakran megfordult a hegy lábánál álló Fáy présházban. Fáy András, aki politikus és meseíró is volt egy személyben, 1832-ben vett itt szőlőt, présháza hamarosan a reformkor nagyjainak találkozóhelye lett. Járt itt Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bajza József és Vörösmarty is. Állítólag egy itteni borozgatás alkalmával született meg a fröccs szavunk. Vörösmarty Jedlik Ányossal iszogatott, aki 1829-ben írta le a szóda hazai gyártásának eljárását. Ahogy borozgattak, Jedlik adott egy kis szódát Fáy borához, és állítólag ekkor találta ki Vörösmarty a túl németesnek tartott spritzer név helyett a fröccs szavunkat, és állítólag e napon írta a Fóti dal című versét is. „

Kanyargós lejtős úton értünk vissza a parkolóhoz.