Bory-vár
Vasárnap egy hirtelen ötlettől vezérelve a Bory-vár meglátogatására indultunk. Valamikor réges-régen már jártunk itt, sőt egyik általános iskolás osztálykirándulásunk is ide vezetett. De az emlékek már homályosak voltak.
Parkolót épp sikerült találni a vár mellett, így szerencsére nem kellett messzebb keresgélni. Az utca felől elénk tárul a teljes vár és az előtte lévő kert. Csodálatos látvány.
„A kövek beszélnek”.
A vár Bory Jenő leszármazottainak tulajdonában van, az általuk létrehozott alapítványon keresztül üzemeltetik. A felnőtt belépő 3 ezer, a diák 2 ezer forint. A jegyek megvásárlása után elindultunk a vár felfedezésére.
„A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.
A vár telkét, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, még 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni.”
„A várban sétálva a látogató lépten-nyomon érzékelheti, hogy az anyag, mely újra és újra visszakszön, az nem más mint a beton. Egészen pontosan a Bory Jenő által preferált kvarcbeton. A huszadik század elején az építészetet megújító anyagként jelent meg a beton, s hazánkban egyik legelső alkalmazója éppen Bory Jenő volt. Ebből az anyagból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben.
A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona (1885-1974) és saját műalkotásaival. A műteremben szobor- és képkiállítás nézhető meg. A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra várja a látogatókat.”
Bory Jenő a Műegyetemen szerezte első diplomáját.
„Ha megvalósult épületeit szeretnénk sorra venni a székesfehérvári Jézus Szíve templomon (1909-1911) és a Bory-váron (1920-1959) kívül mást nem is említhetnénk.
A műegyetemi vizsgák sikeres letétele után mindenképp szobrászként szerette volna magát tovább képezni, de Magyarországon akkor ez jószerével lehetetlennek bizonyult. Csak az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző létezett, ahol nem működött szobrászosztály.
Az 1906-1907-es tanévben állami ösztöndíjjal kétéves tanulmányútra indult Német- és Olaszországba. Bory Jenő életének meghatározó élménye volt Carrara felkeresése.”
„A második világháborút a Bory-várban élte végig, a front kellős közepén. A várat agyonbombázták, az összes torony megsérült. A szobrokra célba lőttek, a képeket végighasogatták. Nyugdíjas éveit a Bory-vár helyreállításával töltötte, és a vár idegenvezetője volt. 1959. december 19-én hunyt el a Bory-várban. „
